és ha követjük szívünk, csodákkal telítődhet életünk…
A 12. hónap arra kér bennünket, hogy váljunk képessé a felszín alá, és a színjáték mögé nézni. Illúzióban élünk, mely illúziót még a régi korszak energiái manipulálnak, ám megállíthatatlanul tör elő a fény. Egyre több szív érzi a változás áramlatait. Egyre több lélek igényli a játszma nélküli kapcsolatokat, és játszma nélküli közösségeket.
Ahhoz, hogy a játszmákból kiléphessünk, szükséges felismerni elősorban önmagunk belső igaságait: mi az, ami hozzánk tartozik, és mi az, ami átvett, átmásolt minta, ami nem a miénk, vagy pedig talán a miénk volt egykor, ám itt az idő a lebontásra. Gyönyörűséges alkotásai vagyunk mindannyian a Teremtő Erőnek, lebomlanak rólunk a hamisság fátylai, ahogyan a kőszoborról a kőréteg, mely eltakarja magát a lényt, aki a rétegek alatt létezik.
Ezt üzeni nekünk a TAROT 12-es lapja – mint a 12. hónap szimbóluma:
Nézzünk a színfalak mögé!
Ismerjük fel a hamisság álarcait!
Ha az AURA-SOMA 12-es üvegének üzenetét is hozzátesszük: „Béke az új évezredben, avagy egy beavatás, mely fényt vetít…” A Tiszta Fénysugár, mely a Gyémánt Fénysugár szinonimája, a teljességet tükrözi. A teljessé, a fény újjászületése a belső béke, mint lélekbéke állapotából születhet meg. December témái: Hol, mely élethelyzetben vagyunk esetleg még békétlenségben, amely arra vár, hogy átfordulhasson békébe?
Ugyanakkor a Kék Fénysugár jelöli az Egység lélekállapotát is, ilyen módon újabb fénykapuk nyílnak nekünk, hogy bátorságot és erőt meríthessünk megtörténtetni a belső lélekmunkát. Lélekmunkát, mely útja önmagunk magasabb minőségeivel való egyesülésnek, önmagunk isteni teremtőerejének, isteni lélekállapot lehorgonyzásának.
Az Egység Kék Fénye üzeni azt is, hogy miközben egyre inkább felemelkedhetünk lélekmunkánkon keresztül a lélek-önazonosságunk állapotába, úgy egyre közelebb kerülhetünk lélekminőségünk kiegészítő minőségeihez, mint lélekcsalád tagjainkhoz, és természetesen a lélekpárunkhoz is, mint lélekférjünkhöz, lélekfeleségünkhöz.
December energiái hangolnak bennünket a Vénuszi erőtérben 2022 szerelem erőterére. 2022 a lélekpárok találkozásnak az éve. Erről szólnak a könyveim is, avagy a mostani időtérben, ahol vagyunk, milyen küldetéssel a szívükben vannak jelen az ikerláng-fénymunkások, és hogyan tudnak kapcsolódni.
Hiszek egy szeretettel teli világban, hiszek az élet csodájában. Hiszem, hogy küldetéssel születtem, hiszem, hogy munkálkodni jött a lelkem. Hiszek a fűben, a fában, a virágban, hiszek Földanya minden egyes szívdobbanásában.
Hiszek a napsütésben, és a madarak csicsergésében, hiszek a gyermek gurgulázó nevetésében. Hiszek az életet adó szerelem tündöklésében, hiszek az új világot teremtő közösség erejében.
Választok!
Választom az élet csodáját, Választom a bolygót, Gaiat, és választom testének oltalmazását. Választom az életet és választom lelkem sorsát, választom a szerelmet, választom a szerelem alkímiáját és varázslatát, választom a nő és a férfi tűzben fénylő kozmikus násztáncát.
Választom az értelmet és az intelligenciát, a szellemi növekedést és az érzelmi toleranciát. Választom a szabad légzést, a szerelmem és a szeretteim ölelését, választom az egészséget, az örömöt, a táncot, és a hétköznapok nevetését. Választom az élet szeretetét és szenvedélyét. Választom az összefogás egységét.
Teremtek!
Teremtem a jövőt, teremtem a világot, teremtem az új korszakot, melyben élni szándékozok.
Teremtem az összefogást, teremtem az egykori látomást.
Teremtem az új korszak közösségét, az individuális tehetség kibontakozásának lehetőségét.
Teremtem az egységet, támogatva az egyéni képességet.
Emlékek őre vagyok: múlté, jelené, jövőé, az újgeneráció reményéé. Hírnök, aki emlékeztet az ősi tudásra, a létezés jin és jang pólusának ősi misztériumára. Őrző vagyok. Őrzőm a lángot, őrzőm a szabadságot. Őrzöm a létezés szabad áramlását, az újjászületés folyamatát, őrzőm az újgeneráció lélekkódjainak a lehorgonyzását.
Én te vagyok!
A hangom a lelkedben visszhangzik, fényem a lelkedben tükröződik.
Emlékszünk az isteni tervre, mely szívünket hívja most egységbe.
Sokakat hívnak, s kik válaszolnak, önmaguk által lettek kiválasztottak.
Őrzők vagyunk, a korszakváltás őrei: Őrizzük a szövetséget, mely valahol valamikor lelkeink között köttetett. Együtt teremtjük az új korszakot, itt és most együtt teremtjük az új világot.
Azt hiszem, mindannyiunk életében eljön az a pillanat, az a fájdalom, amikor kapuk nyílnak előttünk. Kapuk, ahol válaszokat találhatunk kérdéseinkre: Ki vagyok én? Miért vagyok itt a Földön? Honnan jöttem? Mi a feladatom?
Talán minden ember csillagsorsában létezik a nagy útelágazás: a tapasztalások választásának lehetősége.
Az egyik leágazás sima, egyenes, kihívás nélküli. S bár időről időre keskeny ösvények kötődnek be ebbe az útba, folyamatosan hívogatva a tapasztalásba, van, aki mégis ellenáll az ismeretlennek, a természetfelettinek, mert túl van a normalitás kockáján. A sima és egyenes olykor láthatatlanul, észrevehetetlenül vezet az őrületbe, mert nincsenek rajta válaszok. Csupán az „Én” botorkál egyedül, magányosan, elveszetten, lehet egyre nagyobb haraggal a szívében, mert egyedül nem találja léte értelmét.
A másik leágazás buckákkal teli, kanyargós. Igazán nehéz terep. Azonban, aki ezen elindul, nem talál több kereszteződést, nincs több letérési lehetőség. Ezen az úton nem lehet visszafordulni. Amit tudunk, az többé nem lehet nem tudni. Amelyik buckán vagy kanyaron túl vagyunk, azt magunkévá is tettük. Eggyé válik velünk. Így mögöttünk eltűnik az út, és ha visszafordulunk, lezuhanunk a semmibe. Erről az útról már nem vezetnek el ösvények. Végig kell mennünk rajta. Mégis itt találjuk meg válaszainkat a kérdéseinkre, melyek színes virágokként tarkítják a túránkat.
Mostanra már tudom, az ikerlélek egyesülés egy lélekfejlődési állapot. Eredendően a lélek semleges. Egyensúlyban van benne a férfi és a női minőség. Egy adott tudatállapoti frekvencián az Egylélek férfi és női polaritása, mint a tudati és a lelki minőség, mint tulajdonság, mint energia, egységben éli meg önmagát, nem elkülönülve, nem kettéhasadva.
A fájdalom, mely kapukat nyit az emlékezésre, oly sokféle lehet: veszteség, kudarc, vagy akár egy eltaszított szerelem. Emlékezni erre az egység élményre, talán a legnagyobb lélekfejlődési kihívás: lélek-metamorfózis.
Dr. Vaktor Orsolya (jogász, coach, író – művész nevén Kristályfény33) előadásai, konzultációi és meditációi nem minősülnek sem egészségügyi tanácsadásnak, sem egészségügyi terápiának, sem pszichoterápiának, sem egészségügyi gyógykezelésnek, sem egészségügyi gyógyításnak, sem egyéb gyógyászati tevékenységnek, sem alternatív gyógymódnak. Továbbá nem helyettesítik az orvost, a pszichológust, sem az orvosi, sem az egészségügyi és más pszichikai vagy pszichológiai kezelést, vagy bármilyen orvosi, egészségügyi gyógyászati előírást. Ne hagyja figyelmen kívül szakember tanácsát! A hanganyagok kizárólag informális jellegűek, a kiadó és a szerző nem vállal felelősséget a helytelen alkalmazásért, azok tartalmának félreértelmezéséért, illetve máshonnan megosztott információk felhasználásáért. Pánikbetegek, pszichiátriai kezelés alatt állók, mentális zavarral küzdők, szorongók, gyógyszert szedők ne használják!
Az előadások, a konzultációk és a meditációk a szerző szellemi alkotásai, és mint ilyen védi őket a 1999. évi LXXVI. a szerzői jogról szóló törvény. A hanganyagok továbbadása nem engedélyezett semmilyen online felületen!
Az előadásokat és a meditációs hanganyagokat mindenki saját felelősségére vegye igénybe! Meditációt tilos autóvezetés közben hallgatni!
Talán Te is érzed, ahogy sejtjeidben táncol az érzés, egy újabb emelkedés történik. Talán Te is évekkel ezelőtt indultál el a lélekébredés hídján, és már évek óta munkálkodsz tudatosságod megnyitásán, tágításán. Lehet, több módszert és utat is kipróbáltál. Most valahogy mégis valami újat, valami mást, valami különöset érzel… mélyen a szívedben… valami készül…
Egy különös stációba érkezünk mindannyian: Egyrészt mintha az Élet felkérdezné tőlünk a gyakorlatban is a sok-sok elméletet, másrészről pedig tudatosítani szükséges magunkban, hogy egy újabb szinten dolgozunk tovább lelkünk tudatébredésén. A lélek tudatébredése öt szinten történik, hiszen emberi létünk multidimenzionális létező. Lényünk egy kehely, mely kódokat őriz magában az egész galaktikus történelmünkből. Mintha a Föld egy kicsinyített mása lenne az Univerzumunknak. E bolygón az egész kozmikus sorsunk hologramlenyomatként jelen van. Kozmikus lélektudatosságunk eszenciája éppen ez, miszerint felismerjük, vagy legalábbis felismerhetjük multidimenzionális létezésünk összefüggéseit Ami sokszor a „nagy titok feltárása” közben nem hangzik el, az éppen az a kozmikus alaptörvény, amit úgy hívnak: KARMA ÉS EGYENSÚLY.
Bizony hamar elbillenhet a mérleg nyelve egyik vagy másik irányba – na, de mit is értünk ezalatt?
Amikor elindultunk évekkel ezelőtt a spirituális ébredés hídján, figyelmünket a hozott csomagunkra, mint karmikus terhekre irányítottuk. A múltunk spirálja olykor úgy megtekert, hogy talán kicsit elcsúsztunk az idősíkok között. Ugyanakkor ez vezetett ahhoz, hogy felismerjük, a múlton nem változtathatunk, csupán megbocsájthatjuk, elfogadhatjuk és megbékélhetünk vele. E béke energiában pedig a múlt örvénye és karmikus indái kiengednek bennünket.
E ponton felszabadulva ráébredhettünk, hogy milyen üresek is tudunk lenni a múltunk nélkül, és itt ilyenkor egy katarzispont van jelen: vagy visszarángatjuk magunkat a jól megszokott mintáinkba és játszmáinkba, hiszen azokat már ismerjük, vagy elkezdjük az új gondolatokat, mint gondolkodásmódot, és az új szokásainkat, érzelmi reakcióinkat kialakítani.
Nos igen. Választás a régi és az új között. Azonban az emberi Szent Grál Kehely lét sokkal összetettebb, mint egy üvegpohár, amiből kiöntjük a régit, és beletöltjük az újat. Miért? Mert multidimenzionális létezőként több dimenziótérben vagyunk jelen, és egyébként is minimum három szinten: szellemben, lélekben, testben.
A testről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, mert hitrendszer szerint a test és az anyag börtön. Ám most új korszak nyílik, új tudatossággal, ahol felismerhetjük, miszerint a test a szövetségesünk, a hármas egységünk szent része. Sejtjeinkben éppen úgy kódolva van minden információ, azaz a személyes, egyéni Akashánk, mint érzelmi és mentális fényrétegeinkben, az auránkban.
A lélek tudatébredése ezért nem egy lineáris folyamat, hanem spirál energia, amikor a felismeréseink és transzformáló folyamataink újabb és újabb szinten alkímiáznak bennünket. Éppen sejtszinten történik ez a folyamat. A kollektív mezőben nagyon sok minden szabadult fel már a mentális hitrendszerekből, és az érzelmi attitűdökből – azért érezzük, hogy ez is egy folyamat és bőven kitart még ebben az évszázadban, hiszen generációknak szükséges végig vinni ezeket az átalakulásokat. Tehát ami eddig felszabadult a mentális és érzelmi térben, az éppen felszabadul sejtszinten is. (Ezért lett annyira fókuszban az utóbbi időben a wellness és fitness.)
Ez történik mostanság velünk a nagy összefüggések mezőjében… És hogy mi még?
