A Krisztus-tudatosságot, mint szív-tudatosságot, vagy 5. dimenzionális tudatosságot sokan még mindig félreértik.
A Krisztus-tudatosság nem alárendelődést, sem nem mártírkodást jelent.
Van jogod megvédeni magad, és elkerülni az olyan helyzeteket, ahol akár fizikailag, akár érzelmileg vagy mentálisan sérülhetsz.
Van jogod megvédeni azzal, hogy meghúzod a határaidat.
Ha egy kapcsolatot nem lehet megmenteni, vagy semmi értelme mentegetni, mert már nagyon kiégett vagy bántalmazó,
van jogod kilépni belőle.
Nem kell olyanokkal lenned, akik bántanak, vagy nem tisztelnek.
A tréfa veszélyes fegyver – és minden viccelődés fele igaz…
Sokszor egyesek észre sem veszik, hogy a „beszólogatások”, vagy tréfálkozások milyen bántóak tudnak lenni.
Nem egy olyan akár párkapcsolati, akár családi, akár baráti vagy kollegiális kapcsolódás van, ahol az egyik fél átlép egy határt.
Szerinte csak viccelődik, de lehet, hogy a másiknak lelkisérülést okoz.
Ugyanakkor a saját határai meghúzásáért mindenki SAJÁT MAGA felelős. Mi magunk vagyunk a felelősek azért, hogy mit engedünk meg másoknak, hogyan beszélnek vagy bánnak velünk.
Van jogunk hátrébb lépni, egészséges távolságot tartani, ha valaki túl sokat enged magának a kommunikációban, vagy a viselkedésben.
Van jogunk azt mondani, hogy itt az állj.
Sokszor viccelődésre vagy őszinteségre hivatkozva egyesek belegázolnak mások lelkivilágába, és ott rombolnak.
Tényleg az lenne az őszinteség, hogy valaki folyton folyvást csak káromkodva képes kommunikálni, vagy a másik tulajdonságait górcső alá venni?
Az érzelmi intelligencia valahol ott kezdődne, hogy tisztelettel beszélünk a másikkal, és őszintének lehet lenni úgyis, hogy közben a másikat nem döngöljük a földbe, hogy az „nyomorultul” érezze magát.
Ami az egyiknek poén, lehet a másiknak egy lélekseb lesz…
Van egy pont, ahol betelik a pohár, és ekkor saját felelősség, hogyan vigyázunk önmagunkra, és a bennünk létező és lélegző isteni forrásra…
0 hozzászólás