KOZMIKUS ÉBREDÉS
Hűsítő pillanatai a forróságnak:
lassan vége a régi világnak.
Elmúlik minden mi egykor színház volt,
és marad minden az Akashaban egy emlékfolt.
Vége van a játszmáknak, vége van az ármánynak,
vége van az irigység és kevélység korának.
Elmúlik minden gonoszság, mint a por,
és történelemként emlékszik majd rá az utókor.
A lázadó szívek megnyugszanak,
amikor érzik eleget tettek életfeladatuknak.
Indigók szívharsonái ékesen szólnak,
aranyfényű lábnyomokat hagynak az utókornak.
Az átállás pillanatai ezek,
már nem egész egy hét, csupán hetek:
végbemegy a Teremtő akarata, medrébe kerül a szeretet áramlata,
s megtörténik a szerelem diadala.
Kiknek szíve a párosság misztériumában lobog a kozmoszban,
meglátják egymás arcát álmaikban:
emlékeznek immáron a tervre a fénykapuban,
lelkük egymásra talál kozmikus násztáncukban.
Lélekpárok egyesülése elkezdődött:
a szerelmek fénylenek, ahogy isteni eredetükben idők előtt az megszövődött.
Kik egyek, egységgé válnak,
hogy reményei és hírnökei lehessenek a korszakváltásnak.
Ikerlángok vállaltak egykor küldetést,
hogy felébresszék a nő és férfi szívében a szerelem ősi rezgését.
A lélekpárok tanúsítják a szerelem misztériumát,
mint a teremtő erő való szubsztanciáját:
a szerelem-erő, mely körbe öleli a teremtés varázsát,
a nő, aki MAG-ába fogadja a férfi dinamikáját –
így a nő csodája újra ébred,
s immáron a csillaggyermek lelkében hazatérhet.
TOVÁBBI FÉNYÜZENETEK & MEDITÁCIÓK ITT:
